Juhász Magda
Beszéltek a fák
Két fát láttam az őszben,
amint egymáshoz hajolva,
összeütődve
hulltak róluk a levelek.
Két öreg, göcsörtös fa,
kit érdekelne mást?
Csak én álltam előttük,
csendben nézve az elmúlást.
Hallottam panaszukat,
amint suhogva szállt a sok levél:
„Szerettelek, de nem lehettem soha a tiéd.
Mert kárhozatra ítéltek minket,
hogy álljunk, magunkban, egyedül…”
Hallgattam panaszos szavukat,
és a szél felettünk hegedült.
